Sziasztok! Elérkezett a téli szünet, és a rokonlátogatások lezajlása után remélhetőleg mindenkinek jut egy kis ideje kikapcsolódni, és erre az egyik legjobb mód a filmnézés. Bár az időjárás már nem segít abban, hogy az embernek karácsonyi hangulata legyen, talán így is jólesik bekuckózni egy bögre forró csokival a takaró alá. Elhoztam nektek három ünnepi hangulatú filmet, amiket én nagyon szeretek.
Karácsonyi románc (2022)
Lindsay Lohan karácsonyi filmjében egy hotelmágnás elkényeztetett, gazdag lányát alakítja, aki egy szerencsétlen baleset következtében amnéziát kap, és fogalma sincs arról, hogy ki ő. Egyéb szerencsétlen (vagy éppen szerencsés?) véletleneknek köszönhetően senki nem indul a keresésére, ezért kénytelen a North Star Lodge-ban tölteni az ünnepeket, ahol Jack Russel (Chord Overstreet) és családja viseli a gondját, amíg visszatérnek az emlékei vagy valaki rá nem talál. Teljes mértékben cukormáz romantikus film, ezt nem tagadom, azonban az egyik legjobb, amit láttam. Pont erre volt szükségem, hogy megnézhessek feltett lábbal egy aranyos filmet, és nem volt baj, hogy nem kellett túlagyalnom.
Az idén tizedik születésnapját ünneplő animációs film méltán vált ismertté az elmúlt évek alatt, ahogy a 'Legyen hó' is ikonikus slágerré, bár ez az elmúlt években talán a fehér karácsony elmaradásának is köszönhető. Családi mozinak is tökéletes, a kisebbek és nagyobbak is egyöntetűen élvezhetik Elza és Anna kalandjait. Bátran merem állítani, hogy több mondanivalója és mélysége van, mint a fentebb említett Karácsonyi románcnak, csak az a baj, hogy sok gyerkőc még nem biztos, hogy megérti. Én főként közös testvéri mozizásnak ajánlom. Két közbeékelt rövidfilm után 2019-ben megjelent a film második része is, amely szintén sok mondanivalóval bír. Én sírtam is rajta.
Ötvös András, mint Arnold, a tűzoltó lezuhan a magasból lánykérés közben, amikor rajtakapja barátnőjét, hogy éppen megcsalja őt. Miután a karrierje és az élete is egy kissé romokban hever, megkapja feladatnak, hogy felügyeljen a karácsonyi vásáron, ahol megismerkedik Eszterrel (Zsigmond Emőke), a fiatal tanítónővel, aki a betlehemes műsort próbálja egyben tartani. Sok minden történik a filmben, és amellett, hogy magyar, és maximálisan üt néhány Netflixes karácsonyi filmet minőségben, nekem külön pluszpont volt, hogy ennyire gyönyörűen mutatták be Budapestet is. Tipikusan nagy adagban szerepel benne a karácsonyi giccs, de ilyen címmel ez talán el is várható. Én nagyon szerettem. Teljes szívemből ajánlom nektek :).
Köszönöm szépen, hogy olvastatok, további jó pihenést és boldog új évet kívánok mindenkinek!
Azonban tartozom egy rossz hírrel is nektek, ugyanis nagyon valószínű, hogy ez lesz az utolsó bejegyzés a blogomon. Rengeteg bejegyzésötletem volt, sok különböző témában, valamint "fejleszteni" is szerettem volna az oldalt, hogy esetleg kicsit komolyabb témákkal is foglalkozzak itt, azonban mire eljutottam volna a megvalósításig és belefért volna rendesen az időmbe, hogy leüljek egy pár órára írni és szerkeszteni, addigra már nem volt aktuális számomra, hogy mit láttam, mit olvastam, mert annyi minden történt közben, és addigra már nem volt meg hozzá a hangulat. Mostanra kicsit kifogytam az ihletből is, valamint a továbbiakra nézve valószínűleg jóval kevesebb időm lesz az érettségire történő készülés miatt, aztán pedig jön az egyetem, így valószínűleg fölösleges lenne elhitetnem magammal és veletek is, hogy képes leszek bejegyzéseket hozni. Meg nem is lenne fair. Kicsit lelkifurdalásom volt, hogy sokáig nem hoztam nektek bejegyzéseket, és kicsit átfordult a hobbiból valami ilyen kényszer-félébe, szóval ezt azt hiszem helyre kell tennem magamban. Nagyon szerettem csinálni, amikor volt hozzá ihletem, szóval ha megszáll az ihlet, akkor lehet, hogy megleplek majd titeket valamivel, de addig is főként inaktivitásra számítsatok. Köszönöm, hogy olvastatok és velem voltatok, nagyon hálás vagyok, hogy érdekelt titeket amiket írok és tényleg elolvastátok, nem csak rákattintottatok (legalábbis remélem :D). Szeretlek titeket és köszönöm! Ennyi voltam, sziasztok! <3
Sziasztok! Szeretnék boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánni minden kedves olvasómnak! Pihenjétek ki magatokat, töltsétek az időt a szeretteitekkel, csavarogjatok és egyetek sokat! Hamarosan jön az új bejegyzés! :)
Sziasztok! Ezen a héten sütirecepteket hoztam nektek, amik szintén hű társaink az ünnepek alatt. Ha még nem tudod, mit sütnél karácsonykor és környékén, vagy mit tennél az asztalra vendégváró süteményként, maximálisan tudom ajánlani a bejegyzést, hátha kedvet kapsz valamelyikhez! Nem mindegyik kifejezetten karácsonyi sütemény, de az biztos, hogy jól fognak mutatni az ünnepi asztalon.
Linzer
Hozzávalók:
30 dkg liszt
20 dkg vaj
1tojássárgája
10 dkg porcukor
fél citrom reszelt héja
1tojás a kenéshez
Elkészítés:
A linzerkarika elkészítéséhez a lisztet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a
vajat és összemorzsoljuk. Beleöntjük a tojássárgáját, a porcukrot és a
reszelt citromhéjat és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Gombóccá
formáljuk a tésztát és folpackba csomagolva legalább 1 órára a hűtőbe
tesszük.
A tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk és különböző formákat
szaggatunk ki belőle. A felének a közepét egy kisebb kiszúróval
kilyukasztjuk.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük a formákat, a lyukas közepűeket
megkenjük tojással. A linzer karikákat 170 fokra előmelegített sütőben
20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. Ha megsült, ízlés szerint lekvárral, krémmel megtöltjük.
Belekeverjük a mézeskalácsfűszert, a vaníliaőrleményt, a reszelt narancshéjat és a rumaromát.
Egy másik tálban összekeverjük a lisztet a sóval, a sütőporral és a porcukorral.
A lisztes keverékhez hozzáadjuk a tojássárgákat, a tejfölt és a vajas-mézes keveréket.
Összegyúrjuk, folpackba csomagoljuk és legalább egy órára hűtőbe tesszük
a tésztát. Ilyenkor még nagyon ragacsos a tészta, de a hűtés során
összeáll. Legjobb egész éjszakára behűteni.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, egy tepsit kibélelünk szilikonos sütőpapírral.
A pihentetett tésztát 3 egyenlő részre osztjuk, mindegyiket hengerré formázzuk, és felvágjuk 10-10 részre.
A tésztadarabokat golyókká formázzuk és az előkészített tepsire
rakosgatjuk. A golyócskák között hagyjunk helyet, mivel sütés közben
nőni fognak. Ne süssük túl a puszedliket, mert akkor kemények lesznek.
Előmelegített sütőben 15 perc alatt készre sütjük a puszedliket. Akkor
jó, ha a tészta szélei elkezdenek barnulni.
Ha kivettük a puszedliket a sütőből, lecsökkentjük a sütő hőmérsékletét 100 fokra.
A mázhoz vízgőz fölött felverjük a tojásfehérjéket az átszitált
porcukorral, és hozzáadjuk a citromlevet is. Ettől szép fényt kap a máz.
Egy villa segítségével megmártjuk a sütiket a mázban, majd
visszarakosgatjuk a puszedliket a tepsire, és 100 fokos sütőben,
légkeverésen megszárítjuk a mázat 45 perc alatt.
Hűvös helyen hagyjuk állni a puszedliket, hogy teljesen megszáradjon a máz.
(a mézes lapokat meg tudjátok vásárolni boltban is, készen, ha meg szeretnétek könnyíteni a dolgotokat)
45 dkg
finomliszt
15 dkg
porcukor
1 késhegynyi
szódabikarbóna
3 ek
sertészsír
4 ek
méz
(olvasztott)
1 tojás
(villával felverve)
4 ek
tej
A töltelékhez
5 dl
tej
100 g
búzadara
25 dkg
margarin
20 dkg
porcukor
2 csomag
vaníliás cukor
1
tojássárgája
20 dkg
sárgabaracklekvár
A csokimázhoz
20 dkg
étcsokoládé
20 dkg
vaj
Elkészítés:
A tészta készítése: A mézes lapokhoz valókat
félkemény tésztává gyúrjuk. Ha még kíván tejet, apránként lehet bele
picit tenni.
A tésztát rúd formára sodorjuk és négyfelé osztjuk.
Mindegyik tésztacipót nagyon lisztezett felületen kinyújtjuk, majd
egyesével megsütjük margarinnal vékonyan megkent tepsi hátoldalán 200
fokra előmelegített sütőben. (Sötét zsemleszínűre kell sütni,
vigyázzunk, nagyon gyorsan sül, kb. 6 perc/ lappal számoljunk. Azért jó a
tepsi hátulján készíteni, mert könnyen le lehet róla csúsztatni.)
Töltelék készítése: A tejet felforraljuk és a lassan
beleöntjük a grízt, ha megfőtt, keverve kihűtjük. Amikor langyos,
hozzáadjuk a cukorral, vaníliás cukorral és tojássárgával habosra kevert
margarint.
Összeállítás: A tölteléket kettéosztjuk, az első
lapra rákenjük a fele tölteléket, a második lapot rátesszük, és
megkenjük a lekvárral.
Erre jön a harmadik lap, amire rásimítjuk a krém
másik felét, a negyedik lappal borítjuk, amit pedig csokimázzal vonunk
be. (A csokoládémázhoz a darabokra tört csokit gőz felett megolvasztjuk,
majd belekeverjük a vajat.)
Remélem mindenki talált a posztban kedvére való süteményt :). Mindenkinek kellemes sütögetést kívánok, és ne feledjétek: az a lényeg, hogy finom legyen, nem az, hogy szép! <3 Várlak titeket szeretettel jövő héten is!
Sziasztok! Remélem örömötökre szolgál a hír, hogy idén sem marad el az adventi naptár, bár idén kicsit más formában terveztem megteremteni az adventi hangulatot itt a blogon. Heti egy bejegyzést tervezek, minden szerdán, és ezekben – a megszokott bejegyzési formában – ömlesztve hozok majd egy-egy kategóriában karácsonyi témájú bejegyzést. Remélem így is tetszeni fog, szeretettel várlak titeket minden héten, hogy együtt hangolódjunk az ünnepekre! A bejegyzésben említett zenéket egy darab per napos adagolásban ajánlom a kedves olvasóknak, így majdnem olyan, mintha minden nap lenne egy. A következő adagig kitart, és kevesebb eséllyel okoz megbotránkozást a stílusbeli hullámvasút :D.
Kerozin: 10 kicsi rénszarvas
Ha már Miklós napjára sikerült megszülnöm ezt a bejegyzést, akkor a Mikulás nem maradhat rénszarvasok nélkül. Avagy mi történik, ha a rénszarvasok karácsonyi bulit tartanak és elszabadul a káosz? Mindenkinek meleg szívvel ajánlom a Kerozin feldolgozásában előadott nótát, amit eredetileg német nyelven a Die Toten Hosen nevű együttesnek köszönhetünk.
Justin Bieber: Mistletoe
Éles váltás a tomboló rénszarvasok után, de egyrészt szeretem borzolni a kedélyeket, másrészt pedig a karácsonnyal szorosan összefügg a romantika is. Bár szerintem a fagyöngy alatt csókolózást erősen túlértékelik, sokkal szebb az ünnep, ha megoszthatod valakivel. Én szeretem az ünnepek közeledtével elővenni ezt a slágert, és bár számtalan feldolgozása született már, megosztom veletek a magyar átiratát is Venczli Alex előadásában.
Peyton Parrish: Let It Go (rock feldolgozás)
A Jégvarázsból ismert Legyen hó! (Let It Go) című dalnak több metál és rock feldolgozása van, mint az ember gondolná, velem azonban mégis ez jött szembe a YouTube végeláthatatlan labirintusában. Peyton Parrish több Disneys zenét is feldolgozott már az évek alatt, új hangulatot varázsolva a daloknak. Pár hetes ismeretségünk alatt annyira belopta magát a szívembe, hogy kiszorította a listából Ariana Grande Santa Tell Me-jét.
Csondor Kata: Add tovább (Hóban ébred)
Remélem, hogy ezzel a zenével viszonylag kevés embernek mutatok újdonságot, ugyanis az én szememben magasan nyeri a legszebb magyar karácsonyi zenéért járó (szerintem nem létező) díjat. Kisebb koromban minden évben kötelező elem volt az ünnepi lejátszási listákon, Kata hangja mindig nosztalgikus érzésekkel tölt el. Hallgassátok nyitott és szerető szívvel!
All Time Low: Merry Christmas, Kiss My Ass
Csondor Kata után kevés olyan zenével lehetne folytatni a listát, ami méltó lenne ehhez, ezért inkább széttrollkodom az egészet. Bár a zene nem kapott helyet a Punk goes Christmas albumon, hangulatában teljes mértékben megfelelő azok számára, akik már nagyon unják a hagyományos ünnepközeli dalokat és szeretik szabadabban értelmezni a karácsonyi zene fogalmát. A tavalyi adventi naptárban helyet kapó Fool's Holiday című személyes kedvencem nagytestvérének is nevezhetjük, melyet szintén az All Time Low jegyez.
Ed Sheeran & Elton John: Merry Christmas
A bejegyzés zárásaként egy igazi-igazi karácsonyi zenét hoztam nektek. Számomra ez a dal a karácsonyi hangulatot testesíti meg a készülődéssel, a főzőcskézéssel, sütögetéssel, adventi vásárokkal és közös családi és baráti programokkal. Kívánom, hogy nektek is ilyen mókásan teljen a karácsonyi várakozás! És sok szeretettel küldöm ezt a dalt a Schultz családnak! <3
Kellemes ünnepi ráhangolódást kívánok mindenkinek, remélem jövő héten találkozunk! Ne hajszoljátok túl magatokat és ne görcsöljetek rá a karácsonyra, hisz a szeretet és az együtt töltött minőségi idő ünnepe! <3
Sziasztok! Borzasztóan régen volt bejegyzés, ezt nem tagadom, de valljuk be, kicsit elvoltam :D. Nem ígérek semmit a továbbiakra, elképesztően hálás vagyok, hogy még mindig itt vagytok és olvastok, és esetlegesen várjátok az új bejegyzéseket.
Van egy csomó piszkozatposztom, amihez ihletem volt, de időm nem volt kivitelezni, most pedig már annyira nem aktuális, vagy frissítenem kéne az emlékeimet a témában. Aztán valahogy megszületett ez a poszt ötlet. Biztosan sokan estetek már át szakításon, vagy igazából nem is jártatok az adott emberrel, de csalódás ért. De az is lehet, hogy mélységesen megkönnyebbültetek egy szakítás után, hogy végre vége, és felszabadultatok. Ez is teljesen rendben van és emberi dolog. Meg persze van az is, amikor egyszerűen semmit nem érzel a szakítás után, de szerintem erre még nem írtak zenét. Ha mégis, szóljatok :D.
Trigger warning boldog embereknek: A poszt első fele tömény depi, csak erős idegzetűeknek ajánlom!!
Three Days Grace - I hate everything about you
Megpróbálom nem ismételni magam előadók terén, de simán tele tudnám rakni a posztot Three Days Grace és Anti Fitness Club zenékkel, mert sok zenéjük kapcsolódik ide, és az ő zenéik adták a poszthoz az ötletet is. Ez a zene számomra egyértelmű volt, hogy helyet fog kapni a posztban. Noha megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában miről is szól ez a zene, szerintem levetíthető a toxikus párkapcsolatokra is. Ha pedig mérges vagy, akkor teljesen mindegy, hogy valójában miről szól, ezzel a zenével nagyon jó dühösnek lenni.
Anti Fitness Club - Más ölel át
Akár megcsaltak téged, akár csak meglátásod szerint gyorsan lépett túl rajtad az exed egy másik emberrel, tetszeni fog a zene. Nem ez a zene fogja meggyógyítani a lelkedet, de néha elég, hogy társként áll mellettünk egyes élethelyzetekben. Bár az Anti Fitness Club már ebben a formában sajnos nem létezik, több zenéjük is íródott ilyen témában, mint például a Mennyország és a Keserédes.
Avril Lavigne - My Happy Ending
Avril Lavigne már megjelent itt a blogomon, a zenéit, munkásságát nagyon kedvelem, de morális kérdésekben újabban nem feltétlenül értek egyet a nézeteivel. Lényeg a lényeg, ez a zenéje még mindig nagyon szép. Megjeleníti továbbá a 'párunk barátai' témakört is. Nehéz helyzet, ha a párod barátai nem kedvelnek, vagy a te barátaid nem kedvelik a párodat. De sajnos ez is benne van a pakliban. Erről a témáról jóval többet tudnék írni, de alapvetően ez a bejegyzés most nem arra van, hogy ilyeneket kifejtsek, de ha már kicsit itt tartok, olvassátok el Rachel Lynn Solomontól az Ex Talkot.
Soulwave - Nehezen múlik
A Soulwave az egyik kedvenc magyar bandám, noha nem annyira ismertek. A legtöbb zenéjük a párkapcsolati problémákról, elengedésről, szakításról szól, szóval nem tudom eldönteni, hogy az énekesnek ennyi szerelmi csalódása volt, vagy élete nagy szerelme még mindig nem tért vissza hozzá. Ennyi rólam szóló dal után én lehet, hogy megfontolnám a helyében :D. De egyébként nem elbagatellizálni szeretném a problémát, ez a zene nekem mindig összefacsargatja a szívem.
5 Seconds of Summer - Amnesia
A szakítás után újabb és újabb hullámokban tör ránk a nosztalgia, amikor számba vesszük a kellemes emlékeinket, vagy valami apróságról eszünkbe jut az exünk. Eredetileg nem ezt a zenét akartam ide tenni, hanem Louis Tomlinsontól a Miss You-t. Mégis, a 5 Seconds of Summer ezen korai zenéje sokkal jobban passzol ide, és sokkal szívszorongatóbb és gyönyörűbb. (Bocsi Louis :c)
Ide javasolnám és ajánlanám még a Junkies - A szerelmedtől lettem ilyen című számát, ami átvezetés a boldogság és a szomorúság között, ugyanis az ürességet volna hivatott megjeleníteni, de én őszintén nem tudom igazán komolyan venni ezt a zenét.
G.R.L. - Ugly Heart
Ez a zene volt az egyetlen amiben biztos
voltam, hogy rajta lesz a lista boldog részén. A boldogsághoz és az elengedéshez
vezető út első lépése. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy szakítás
után a volt párunk még mindig gondol ránk. Valamennyit biztosan, de
vannak, akik könnyebben lépnek túl egy szakításon, és vannak, akik
nehezebben, ez teljes mértékben személy- és szakításfüggő.
Little Mix - Shout Out to My Ex
Felszabadulós listánk második elemének elméletileg van köze Perry Edwards és Zayn szakításához, de ez csak egy kis fun fact volt. Számomra inkább feminin energiákkal, felszabadulással és továbblépéssel van tele. Persze, van benne egy kis sértett büszkeség is, de sokszor az sem elkerülhető egy szakítás során. De ez talán segít abban, hogy erősebben lépjünk tovább.
Ariana Grande - Break Free
Szabadság. Egy párkapcsolatból való kilépés után felszabadul egy csomó kreatívan hasznosítható idő, ezt az időt legjobb, ha magunkra fordítjuk, hogy megtaláljuk, hogy kik is vagyunk valójában, mert egy párkapcsolatban sokszor hajlamosak vagyunk az összes időnket a párkapcsolatunknak szentelni, elhanyagolva a hobbijainkat vagy rosszabb esetben a barátainkat is.
Kelly Clarkson - Stronger (What Doesn't Kill You)
Utólagosan is szeretnék bocsánatot kérni csekély számú hímnemű olvasóimtól is, amiért itt a végét teleraktam girl power zenékkel, de arról nem tudok nyilatkozni, hogy a fiúk milyen zenét hallgatnak egy szakítás után ha felszabadultak :D. Ez a zene holtversenyben volt a Since U Been Gone-nal, de végül ez nyert, és bár közismert zene ilyen témában, nem sajnálom ide betenni, mert nagyon szeretem.
Meghan Trainor - Me Too
Hogy őszinte legyek, én nem szoktam Meghan Trainort hallgatni, mégis tegnap, amikor szembejött velem ez a zene, utána annyira jó kedvem lett, hogy a plafonról is nehezen lehetett levakarni (a kedvemet, nem engem :D). Egy szakítás után hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egész a mi hibánk, szerethetetlenek vagyunk és nem vagyunk elég fontosak ahhoz, hogy valaki mellettünk maradjon. De ez egyáltalán nem igaz!! Az lehet, hogy a szakítás mondjuk a mi hibánk is, de ez nem tesz minket kevésbé szerethetővé. Szeressétek magatokat, mert fontosak és értékesek vagytok! <3
Ebbe a posztba sokkal több depizős vagy éppen dühöngős zenét tudtam volna rakni, de megpróbáltam megtalálni az egyensúlyt. Valószínűleg (és hála Istennek) kevés embert talált ez a poszt élethelyzetben és passzoló hangulatban, de remélem, hogy azért találtatok benne olyan zenét, ami tetszett. Vigyázzatok magatokra, köszönöm, hogy olvastatok! <3
Sziasztok! Újra itt a nyár, ennek örömére pedig ismét hoztam nektek egy nagyon nyári bejegyzést, ezúttal három könyv, három film és három zene ajánlójával! :)
Elena Armas - Spanyol szerelmi átverés
Elena Armas mostanában meglehetősen felkapott lett a romantikus regényei miatt, a könyves ajánlókban gyakran összefutok a könyveivel. Egy ideig könyves berkekben a csapból is a Spanyol szerelmi átverés folyt, de nekem annyira a nyárhoz kötődik, meg alapból is nyáron játszódik, hogy muszáj volt beillesztenem ebbe a bejegyzésbe.
Catalina Martín nővére férjhez megy, Lina azonban elejtett egy apró hazugságot azzal kapcsolatban, hogy nem egyedül érkezik haza a nagy eseményre. Hamarosan már az egész családja tudja a nagy hírt, és alig várják, hogy találkozzanak Lina jövendőbelijével. Ráadásul Lina exe lesz a vőlegény tanúja, aki felhőtlenül boldog, már eljegyezte a barátnőjét, és nem éppen baráti viszonyban ért véget a kapcsolata Linával. A lánynak négy hete van, hogy találjon valakit, aki elkíséri Spanyolországba, amikor Aaron Blackford, Lina munkatársa felajánlja, hogy szívesen elmegy vele az esküvőre. Azonban a férfival meglehetősen viharos a viszonyuk, idegesítőnek és ridegnek tartja a férfit, és nagyjából bárki mást szívesebben választana, mint őt. Kitaláljátok mi lesz ebből? Hát persze, együtt utaznak Spanyolországba Catalina népes és zajos családjához, hogy eljátsszák, hogy nagyon szerelmesek egymásba.
Nem szeretnék most komplett bejegyzés hosszúságú kisregényt írni róla, elég, ha annyit mondok, hogy igazán forró hangulatú történet, én rendkívül jól szórakoztam Lina és Aaron civódásán.
Leiner Laura - 40 nyári nap
Ha nem most először tévedtél ide, valószínűleg találkoztál már Leiner Laura nevével a blogomon. A könyvheti dedikáláson kilométeres sor kígyózott az írónő asztalánál dedikáltatni, és sok fiatallal szerettette meg az olvasást, amiért elképesztően hálásak vagyunk neki. Ez a könyve nem feltétlenül a tiniknek íródott, inkább a fiatal felnőtteket szólítja meg üzenetével.
A tizenkilenc éves Zoé a Gödöllői Állatparkban kap munkát a nyárra, ahol a Perec Pont bódéjában köt ki, holott egyáltalán nem ilyen munkát képzelt el a nyárra. Reggelente azonban néha összefut egy helyes sráccal a HÉV-en, és reménykedik, hogy talán több is lesz belőle. Az ötödik nyári napon azonban megismeri munkatársát, Szakót, az Állati Túra egyik vezetőjét, és szépen lassan barátok lesznek. Eközben Zoé keresi önmagát, a jövőjét, és az élet értelmét is, és valahol közben ráébred, hogy nem is annyira rossz az a negyven nyári nap amíg dolgoznia kell.
A regény tényleg a felnőtté válásról szól, és annyira valóságos, talán a legvalóságosabb könyv Laurától, hogy összefacsarja a lelkedet. És igen, sok embernek szól a nyár a diákmunkáról, idén nekem is arról fog. Hatalmas véletlen, de én is állatkertben fogok dolgozni, bár nem a Perec Pontban :D.
Sarah Dessen - Along for the Ride (Álom két keréken)
Hogy őszinte legyek, szemezgettem már az írónő könyveivel, de nem igazán olvastam tőle semmit, és nagyjából miután kiolvastam a regényt, azután jöttem rá, hogy jéé, ezt ő írta. Szóval boldog voltam.
Auden szülei válása óta nem alszik éjszaka. Nyárra ráadásul az apjához és új családjához utazik Colbyba, a tenger mellé, ahol mostohaanyja és féltestvére mellett megismerkedik egy csapat lánnyal is, akik a munkatársaivá avanzsálódnak, miután munkát vállal Heidi (a mostohaanyja) üzletében. Audennek elképzelése sincsen, hogyan illeszkedhetne be egy olyan közösségbe, ami ennyire különbözik tőle. Aztán megismerkedik a rejtélyes Eli-jal, aki hozzá hasonlóan álmatlanul tölti az éjszakákat. És kiderül, hogy talán a nyár sokkal több élményt tartogat számára, mint számított rá, és néha ki kell lépnie a komfortzónájából.
A könyvből egyébként film is készült, és lehet, hogy ebben a témában hozok még majd bejegyzést, ha nem unjátok nagyon, de addig a film előzetesét is berakom ide:
Dirty Dancing
Ki ne hallott volna már a Dirty Dancingről? Ez a méltán ikonikussá váló film 1987-ben jelent meg, de a mai napig élvezhető, és nem kopott ki a köztudatból. Ráadásul ízig-vérig nyári film.
Frances Houseman (becenevén Baby) nyaralni utazik a családjával, ahol megismerkedik Johnny Castle táncoktatóval. Románcuk több okból sem szerencsés, Baby apja azonban kifejezetten megtiltja, hogy találkozzanak. A fiatal lány megpróbálja felfedezni a világot, önmagát, és minél több élményt szerezni. Persze a nyár ennél jóval több izgalmat tartogat a számára.
Sophie előnászútra utazik vőlegényével, Victorral a festői szépségű Olaszországba, ám a férfi inkább olasz ínyencségek receptje és támogatók után kutat a hamarosan nyitó olasz étterméhez. Az újságírói álmokat dédelgető, vérbeli romantikus Sophie így egyedül indul Verona felfedezésére. Rábukkan egy ötven évvel korábban íródott levélre, amit Shakespeare Júliájának címeztek. Ezekre a levelekre önkéntesek válaszolnak, és Sophie elhatározza, hogy megválaszolja a levelet. Azonban pár nappal később felbukkan a levél írója az unokájával együtt, és hárman útnak indulnak, hogy felkutassák Lorenzo Bartolinit. Amiből úgy néz ki, hogy van egy pár.
Ez a film nekem nosztalgia, meg még azoknak, akik a Disneyn nőttek fel, és húgom a tanúja, hogy a bejegyzés írása közben legalább háromszor mondtam el, hogy ezt újra szeretném nézni.
Brady és McKenzie nyara nem várt fordulatot vesz, amikor belecsöppennek Brady kedvenc szörfös musicaljébe, a Szelídek és Motorosokba, ahol talán túlságosan is közelről élvezhetik az eseményeket, amikor a cselekmény részévé válnak és a főszereplő karakterek nem egymásba, hanem Brady-be és McKenzie-be szeretnek bele, ezzel teljesen megváltoztatva a cselekményt. Tudják, hogy minél előbb vissza kell térniük a jelenbe, mielőtt még nagyobb felfordulást okoznak.
Yeah, I'd always wanna be there Those were the best days of my life
Ezt a zenét nem túl régen ismertem meg közelebbről, bár határozottan nem ebben a verzióban, hanem Grund koncerten. Feldolgozta Chad Kroeger is, de nekem továbbra is Ember Márk előadásában a kedvencem. Számomra ez a dal mindig is életem első Grund koncertjéről fog szólni, és a nyári élményekről. Azt ajánlom, hogy ti is szerezzetek minél több nyári emléket a barátaitokkal!
Maluma - Carnaval
Ez a dal már csak a latin mivolta és hangulata miatt is bekerülhetne ebbe a válogatásba, de szerintem témájában is abszolút passzol ide. Élvezd az életet és bulizz! A nyár felhőtlen szórakozásról is szól, szóval hajrá!
Simple Plan - Summer Paradise
Szerintem mindenkinek volt már olyan plátói, vagy nem plátói szerelme, akivel a nyáron találkozott, és bármi is történt, nagyjából ki is fulladt azon a nyáron, aztán mindenki élte tovább a saját kis életét. Ez a dal ezeket a nyári szerelmeket testesíti meg számomra, egy kissé keserédes hangulatot adva neki, de minden nyáron rongyosra hallgatom.
Szeretnék mindenkinek csodálatos nyarat kívánni, kalandokkal, bulikkal, szerelmekkel, nyári munkával, barátokkal és sok-sok szívmelengető élménnyel! <3
És ha már eljutottunk idáig, mellékesen megjegyezném, hogy napra pontosan ma lett egy éves a blogom! Szóval ez kicsit ilyen szülinapi bejegyzés lett :).
Na de mit is jelent ez számokban?
Ezzel együtt 48 publikált bejegyzést (majdnem 50)
Összesen 2864 megtekintést, bejegyzésenként átlagosan 50-60 megtekintést.
A legnézettebb bejegyzésem a december 5-i adventi naptár, 177 olvasóval, ami engem őszintén meglep, hogy miért pont az.
Jelent még 16 követőt, akik publikusan fel merik vállalni, hogy engem olvasnak, de ennél jóval több támogató családtagot és barátot, akik tudom, hogy rendszeresen olvassák a blogomat, valamint néhány írországi olvasót (összesen 528 megtekintést köszönhetek nekik), de impozáns helyet foglal el az Amerikai Egyesült Államok is, ahonnan eddig 159 megtekintést kaptam, és rendszeresen kapok is. Szóval Thank you és hálásan köszönöm mindenkinek, aki itt van és olvas engem! <3
Sziasztok! Tegnap megnéztem A padlást a Vígszínházban, és fantasztikus volt, szóval úgy gondoltam, hogy hozok róla egy bejegyzést.
Vidéki lányként nincs olyan gyakran lehetőségem Pestre színházba menni, de ha van, akkor azt kihasználom. Már egészen jó kis színházba járós csapatunk jött össze A Pál utcai fiúk után, és mivel húgom nagy álma volt, hogy megnézzük A padlást, ezért már vagy egy hónapja megvettük a jegyeket. Húgom végigfanolta nekem ezt az egy hónapot, nagyjából napi szinten hallgattunk zenéket az előadásból, szóval ő teljesen be volt zsongva, én, hogy őszinte legyek, annyira nem. Érettségi, suli, miegymás. Aztán hétfőn végre odaértem lelkileg, hogy rágondoljak a darabra úgy ténylegesen, szóval alig bírtam aludni, azt is darabokban és mindenféle álmokkal, tele színészekkel.
A Vígszínház nekem mindig egy comfort place lesz, még mindig csak tátom a számat, hogy milyen gyönyörű hely, és milyen óriási. Kicsit fura volt, hogy nem A Pál utcai fiúkra megyek, mert eddig csak azt láttam a Vígben. De azt kétszer, plusz voltam Vígmajálison. A Pesti színházban több darabot láttam (Lóvátett lovagok; Mondjad, Atikám! és Kinek az ég alatt már senkije sincsen).
A darab ősbemutatójára 1988-ban került sor, azóta játsszák töretlen sikerrel. A padlás zenéit Presser Gábor és Stevanovity Dusán írta és szerezte, a szövegkönyvet Horváth Péter írta, és Marton László rendezésében láthatjuk.
Szereposztás(amivel láttam)
Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus: Wunderlich József
Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul: Márkus Luca
Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről: Igó Éva
Barrabás, B. Barrabás, a gengszter: Csapó Attila
Révész, aki csak külsőleg azonos Barrabással: Csapó Attila
Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves: Szántó Balázs
Kölyök, naiv szellem, 530 éves: Dobó Enikő
Lámpás, a törpe zsörtölődő szellem, 670 éves: Dino Benjamin
Meglökő, óriási szellem, 560 éves, néma: Horváth Szabolcs
Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes: Fesztbaum Béla
Detektív, aki még önmagát is kinyomozza: Kőszegi Ákos
Üteg, a detektív másik balkeze: ifj. Vidnyánszki Attila
Robinson, a gép: Dolmány Attila
Rövid és spoilermentes cselekmény:
A padlásra négy szellem érkezik, a Herceg, Lámpás, Kölyök és Meglökő, akiket csak az lát, akinek a lelke olyan tiszta és romlatlan mint a gyerekeké. Azt a padlást keresik hosszú évek óta, ahonnan a Révész elviszi őket az 'örökre szépek' bolygójára, ahol az emlékek és az álmok élnek. Rádiós és Mamóka is látja a szellemeket, bár eleinte nem akarnak hinni a kísérteteknek. B. Barrabás, a gengszter betör a padlásra, és leüti Rádióst. A tetőről lelövik a rendőrök, de a holtteste nem ér földet, ezért meggyanúsítják Rádiósékat, hogy ők bújtatják a bűnözőt. Időközben Révész, kezdő révész lévén, a határozott tiltás ellenére megszállja Barrabás (holt)testét, hogy kipróbálja, milyen embernek lenni. Ez további bonyodalmakhoz vezet. Fontos szerepet játszik a történetben Süni, a szomszéd lány, akinek segítségével megmenekül a padlás. A kis csapat együttes erővel próbál ellenállni a Barrabás után történő nyomozásoknak, miközben arra törekszenek, hogy a szellemek eljuthassanak az 'örökre szépek' bolygójára, de közben azért szilvásgombócot is esznek.
Személyes vélemény:
Bár egy kétórás darabról van szó, mindkét felvonás pillanatok alatt elrepült, kicsit meglepődtem, amikor vége lett, képtelenségnek tartottam, hogy ennyi idő alatt lemenjen az egész előadás. Nagyon élveztem az egészet, az első pillanattól az utolsóig maximálisan lekötött. Imádtam, hogy meseszerű volt (ez nem mese, hanem a színtiszta, rideg valóság). A Szilvásgombóc dal nekem kicsit Disneys volt, de ezt nem leminősítően értve, hiszen szeretem a Disneyt. Márkus Lucát korábban nem láttam semmiben, de az a nő egy csoda. Komolyan. És azt a sikítást nagyon irigylem tőle. A Mit ér egy nagymama unokák nélkül című dalt bevallom, megkönnyeztem. Azonban Mamóka egyéb mondatainál sokszor nevettem fel hangosan. A kedvenc karakterem talán Lámpás volt. Dino Benjamin annyira szerethetően játszotta a zsörtölődő törpét, hogy arra szerintem szavak nincsenek. Vagy legalábbis nekem mindig ilyenkor fogynak el a szavaim, amikor valamit választékosan kéne méltatni, mert jelenleg nagyjából megint addig terjednek a gondolataim, hogy waa, úristen, zseniális és aaaa. Szántó Balázs angyali hangja az első pillanattól megbabonázott. Gyönyörű. A Kölyök és Meglökő közötti kapocs nagyon érezhető volt, ami megmelengette a szívemet. Két ennyire ellentétes karaktert játszani úgy, hogy mégis valahogy nagyon látszódjon, hogy ők összetartoznak, Dobó Enikőnek és Horváth Szabolcsnak sikerült. Külön megjegyezném, hogy Dobó Enikő milyen magasságokig tud hangokat kiénekelni, ami nekem altosként mágikus tehetségnek tűnik. Csapó Attila, mint Barrabás és a Révész. Bevallom, először kicsit szkeptikus voltam vele kapcsolatban, mert legutóbb nekem Gerébként annyira nem jött át az alakítása, de most pozitív csalódás volt. Nagyon sokat nevettem rajta, fantasztikus volt, és neki is gyönyörű hangja van. Fesztbaum Bélának nagyon jól állt ez a szigorú, kötekedős szerep, kíváncsi vagyok, hogy mennyire lehet nehéz úgy tenni, mintha nem látnál négy embert akik mindenáron azon vannak, hogy lásd őket. Nálam ez akkor sem megy, ha valaki nem akarja, hogy lássam és ránézzek :D. A Detektív és Üteg párosa szerintem szintén vicces volt, ifj. Vidnyánszky Attila, mint Üteg, különösen. És hát Robinson, vagyis Dolmány Attila. Nekem meggyőződésem, hogy én őt láttam már valamiben, de fogalmam sincs, hogy miben, akárhogy gondolkodom. Érdekes kérdéseim és gondolataim vannak azzal kapcsolatban, hogy vajon ő hol lehet darab közben. És végül, de nem utolsó sorban Wunderlich József. Nem ért nagy meglepetésként, hogy csodálatos Rádiós volt, de
annyira illett rá az elvarázsolt kibernetikus szerepe, hogy azt már
büntetni kéne. A hangja is csodálatos. Ahogy a Fényév távolságot énekelte, azon majdnem elsírtam magam, azt részben a szöveg miatt, de erről még később. Igazából ide le akartam írni a művészbejárós élményeimet is, de ez nem egy fanblog (csak egy kicsit), meg amúgy is önző lélek vagyok. Egyébként kicsit zavarban vagyok, hogy darab után illik-e egyáltalán odamenni a művészbejáróhoz, vagy inkább hagyni kéne a színészeket élni és nyugiban hazamenni per cigizni.
Na de, a Fényév távolságra és a dalokra visszatérve, azt hiszem, hogy nem szeretnék top 3-as listát csinálni, de berakom ide nektek a Fényév távolságot (Kaszás Attila verzióban).
"Egyszer ismeretlen távolba vágyom,
máskor megriaszt egy álom,
hogy a hang,
hogy a csend,
hogy a fény,
hogy a tűz,
már nem vigyáz e cseppnyi földre,
s el kell mennünk mindörökre."
"Hát itt ez a hely,
amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet,
amit sokszor nem nagyon értek még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól,
de a hang, ami hív,
még nem mond semmit, meddig érek s lesz-e út, hogy visszaérjek."
Én ezeket az idézeteket nem szeretném nagyon kielemezni ide, mert nem ezért vagyok itt, de sokat gondolkodtam ezeken a sorokon. Persze, hallottam a darab előtt is a dalt, de ott, az előadáson fogott meg igazán és érintette meg a lelkemet, mert aktualitása van számomra. Ajánlom mindenkinek ezt a dalt, és a többit is.
Ezekkel a gondolatokkal le is zárnám ezt a bejegyzést. Aki még tud, látogasson el ebben az évadban színházba, akinek már nincsen lehetősége, annak meleg szívvel ajánlom a következő évadot és többek között A padlást is. Köszönöm, hogy eljutottál eddig, és végigolvastad a bejegyzést! Legyen csodás napod! <3